Egy kis kvíz Szigetbecséről:
Egy kis helytörténeti, helyismereti kvíz:
Csepel-sziget déli része, Ráckeve,Szigetbecse,Lórév egyes nevezetességei
André Kertész Emlékház
André Kertész (1894-1985( a XX. sz. kiemelkedő fotóművésze. A művész gyermekkori nyarait töltötte becsei rokonainál, ahol művészi pályáját meghatározó élményeket gyűjtött. 1987-ben megnyílt emlékházában személyes tárgyai közül néhány és 120 szignált kép (a művéssz ajándéka) látható. Halálának 20.évfordulójára emléktáblát állított a Községi Önkormányzat a Makádi út 4. szám alatt.
Életfa a Balassi téri parkban
Közalapítványunk 2006-ban elnyerte a „Kulturált települési környezet” megyei I. helyezési díjat. Ekkor határoztuk el, hogy a díjjal kapott összeg felhasználásával „életfát” létesítünk Szigetbecsén.
Célunk az volt, hogy a község nem csak egy művészi alkotással, hanem az egész közösség számára jövőbe mutató, gyönyörű ősi szimbólummal gazdagodjon.
A szobrot Nemes Ferenc fafaragó szobrász készítette el. 2007-ben avattuk fel a falunap alkalmából. A műalkotáson a harmadik évezredtől,vagyis 2001. január l-től született, szigetbecsei származású gyermekek nevét és születési dátumát helyezzük el. A tűzzománc emblémákat Fodor Piroska képzőművész készítette. Minden évben, az anyák napi ünnepség keretén belül rakjuk fel a szülők bevonásával az előző évben született gyermekeik emblémáit. Jelenleg 110 gyermek neve található az életfa ágain.
A szobor az életet szimbolizálja, a törzs az anyát, anyaságot, a termékenységet jelképezi. Innen indul az élet, amely szétágazik. A törzsből ágak nőnek ki, melyeken megtalálható a nap, a hold, s különböző népi motívumokkal díszített csillagtestek.
A szobor Szigetbecse szimbólumává vált. Nagyon szereti és megbecsüli a lakosság, vigyáznak rá, aki teheti ápolja, virágokkal ülteti be környezetét. Reméljük, hogy a Szigetbecsén született emberek kötődését a falunkhoz ezzel a kis szoborral, a rajta elhelyezett emblémával is erősítjük.
Mint ahogy a „Honfoglalás” c. dal szövegéből is ismerhetjük: „az úton majd néha, gondolj reám, ez a föld a tied, s ha elmész visszavár…”
Ulmer Schachtel
.JPG)
Ez a hajó emlékmű és szimbólum is egyben. A magyarországi németek múltjának egy darabját megőrizve kapocs a jövő irányába. A történelem tanulásához, megértéséhez nélkülözhetetlenek a múlt kézzel fogható emléktárgyai. Ilyen ez az ulmi dereglye, amely német telepeseket hozott ide Bajorországból és Stájerországból, akik a 150 évig háború dúlta ország újjáépítésében hatalmas szerepet vállaltak. Emléket állít őseinknek, akik hazára leltek, és kemény és becsületes munkájuknak köszönhetően hazájuknak érezték ezt a földet. A hajó a Hoffnung/Remény nevet kapta, hiszen a letelepedők azon akaratát jelképezi, hogy új hazára találjanak, de egyúttal ne adják fel nyelvüket, szokásaikat.
Das Schiff bekam den Namen „Hoffnung". Der Name soll auf die Hoffnung unserer Ahnen auf ein neues, besseres Leben hinweisen, sowie auch auf unsere Hoffnung darauf, dass wir unsere Sprache, Kultur, Traditionen und Identität bewahren können.
Faluház
2011. augusztus 27-én pünnepélyes keretek közt megnyílt Szigetbecsén a Faluház. A Faluházban Szigetbecse multjából megmaradt tárgyakat, fotókat, dokumentumokat lehet megtekinteni oly formában, ahogyan az a régi időkbe volt berendezve. A Faluház értékei reményeink szerint további felajánlásokkal bővülnek, s a szépen rendezett környezet a község közösségi életének újabb, tág lehetőségeket nyújtú tere lesz. A Ház további részlegekkel, pl. a mezőgazdasági eszközök bemutatására alkalmas tárolóval bővülhet. A Faluházról fotókat a Képgalériában tekinthet meg.
Római Katolikus Templom
|
Szigetbecse lakossága zömmel katolikus. Az egyszerű, copf stílusú templom védőszentje Szent Mihály. Neve napján hagyomány még ma is a faluban a búcsú. Templomunk 1800-1803 között Mária Krisztina főhercegnő férjének, Albert hercegnek a támogatásával épült. A főbejárattól balra egy kőkereszt talapzatán örökítették meg az I. világháborúban elesettek nevét (29 fő ). A templom falára 1995-ben a kitelepítés emlékére márványtáblát helyeztek el. |
Nepomuki Szent János szobor
|
Régen a Petőfi Sándor utca volt a falu főutcája. Itt állt a községháza, művelődési ház, iskola, templom és a fontosabb középületek. A holt Duna-ág partján az 1993-ban újra felállított Nepomuki Szent Jánosnak, a vizek védőszentjének barokk szobra áll. A falut 1838-ban elöntötte az árvíz, ennek a magassága olvasható a szobor talapzatán. Szobor mellett egy magyar katona sírja van, aki itt harcolt a II. világháborúban. |
Petőfi Sándor Művelődési Ház
|
A temetőből sétáljon vissza a Szent Vendel szoborig, onnan pedig végig a Lórévi úton! Az utca végén már felismeri a gyönyörűen felújított épületet. Innen pár méter az Emlékmúzeum. Ha van ideje, nézze meg újra a csodálatos fotókat, vagy pihenjen a parkban! Svábházak |
|
A szép tornácos, vaskerítéses svábházak gyöngyszemei a falunak az 1800-1900-as évekből. (Petőfi Sándor utca 20., 24., 30., 35. szám ) Ebben az utcában rendezik meg a húsvét vasárnapi tojásfutást, ami ma is élő hagyomány Szigetbecsén. A legények a házakat végigjárva kosárba tojást gyűjtenek, majd húsvét délután ebben az utcában két lépésnyire kirakják azokat. A sor végén egy asztal mellett fúvószenekar helyezkedik el. A legények közül kiválasztanak kettő tojásfutót, akik hagyományos viseletbe öltöznek (fekete nadrág és fehér ing, sötét színű kendő a derekukon, fejükön fekete kalap nemzeti színű szalaggal, és vállukon keresztbe piros szalagot tesznek.) A két futó feláll az asztalra, hogy megmutassa magát az egybegyűlteknek. Először nemzeti színű zászlóval futnak végig a tojássoron, köszöntik a vendégeket, majd zászló nélkül futva a feladatuk, hogy minél több tojást felszedjenek és a vendégek közé dobálják. A verseny addig tart, míg el nem fogy a tojás. Az 1936-ban épült Községháza a 34. szám alatt található. Jelenleg Polgármesteri Hivatal, szolgálati lakás és házasságkötő terem működik benne. Szent István templom emlékhelye
Holtág és környéke
|
